Kedves Naplóm!

2010.09.23. 12:17

 

Múlt szombaton meglátogattam Vasapuékat Csillebércen, a 24 órás montiverseny helyszínén. Vasaput és barátját-váltótársát Rogit keresve, bejártam a "központ" környékét. A hangulatot leírni nem lehet.. Csodagépek mindenfelé, gumik halmaza még a csomagtartóban, bringák és Bringások versenyre készülődve, készítek néhány képet. Azután nemsokkal hogy a csapatvezetőket megbeszélésre hívták, megpillantom Emberünket a már 'atádon megcsodált IM-es melegítőjében, amint halad a megadott helyszín felé. Bázisukhoz visszatérőben kereszteződnek útjaink. Felajánlom segítségemet a "cipekedésnél", amúgy igyekszem láthatalan lenni, nem akadályozni senkit semmiben. A hangulat fokozódik... az enyém is. Az idő borongós, a nap nem akarja megmutatni magát, Az erdő sáros. Egyre többen tünnek fel tökig sárosan, a gépek eredeti pompája alig kivehető.. Mi leszen még itt. Megy a viccezés, de amúgy már máshol járnak :). A bringamosó teljes gőzzel üzemel, a sor egyre nagyobb. Felfedező útra indulunk "holavécé" témakörben, útunkat siker koronázza... mindenki legnagyobb megelégedésére. Eközben a szomszédok sátránál(a Versenyző egyéniben vág neki a "napnak") előkerül a ragasztószalag.. Mindig tanul valamit az ember. Ekkor már én is nehezen bírom a várakozást, úgy nézem az órámat mintha az én versenyem lenne. Odamegyünk a rajthoz. Pacsi Roginak, utolsó megbeszélés verseny előtt. Egykerekű versenyző a mezőnyben.. Rajt..  Vasapuval visszamegyünk a helyükre, utolsó simítások a Gépen. majd átsétálunk oda ahol először kijön a mezőny az erdőből. Az útra már az első "szakasz" közben rengeteg sár kerül. Néhányan csúszkálnak, várjuk Rogit. Amúgy a szurkolók ezen a megmérettetésen sincsenek sokan :/. Megjön, halad tovább. Megyünk a második szakasz végéhez. Még megvárom... meg kell várnom. Ahogy kiér, gyorsan letakarítják a bicót a rárakódott rengeteg sár egy részétől. Második kör kezdődik.. Elköszönök Vasaputól. A nap folyamán még jópárszor gondolok Rájuk. Jelenésem van a város másik végén.

A tábor területéről kiérve sikerül a szemafornál elcsípnem a buszt, a sofőr ajtót nyit, egy kis időt sikerült így nyernem. Hazaérek. Gyors ebédféle, átöltözés az Esküvői Meglepire. A 'szervezés során felmerült a triatlonos mez mint öltözék, de miután a VB óta eltelt időben nem volt elszántságom ahhoz hogy kimossam, és szerencsére a dressz kód sem írta elő mint elvárt viselet, így lemondtam róla. Végső választásom a Finisheres polóra(esetemben mi fejezi ki jobban a triatlont, ha nem ez?) és egy rövidnadrágra esett. Rohanás a találkozó helyszínére.. Gyűlölök késni, Te tudod. Odértem időben, Tepó is "begurul", Gurulunk az IronSünnel megbeszélt találkozó helyszínére.. "szigorúan bolyozva" :). Összeáll a hármas. Odagurulunk a meglepetés helyszínére. Némi várakozás, beszélgetés, jó kívánságok egy másik "friss házasok" címre pályázó párnak.. Háát.. számomra nem tűntek úgy, mintha az lett volna (közös)életük (első és)legboldogabb napja..  Végülis semmi közöm hozzá. Nem sokkal később megjelenik az Ifjú Pár.. Kombinát és Kedvese. Megszólal a duda, "Gratulálunk".. közös fotók. Szépek, semmi habos-babos, felesleges cicoma, mégis ellentétei a korábbi párnak, már az alapján ami a hangulatot illetően nekem "átjön" :). Sok Boldogságot Nekik. Elköszönök, máshol várnak rám.

Gyorsan haza, tisztába teszem magam, gyors vacsora. Indulás Gáborékhoz. Rendben odaérek. Activity, a KabalaKutyus megsétáltatja a Remek Társaságot. És szépen fokozatosan kezdenek elromlani az üvegek és a poharak..  az emlékeim erősen hiányosak. Jó ideig nem lesz hasonló, igérem :). A vasárnap eltelt ;).

Azóta a sportot/mozgást kedvelő "civilek" életét próbálom élni. Tegnap voltam úszni a Vasemberekkel, a feladatok elvégzése után Zsuzsi adott pár tanácsot.. Próbáljam meg a gyorsot ténylegesen "kicsúszni" a csúsztatásnál, amúgy a folyamatos gyors szépen megy, de erre figyeljek oda, próbáljak az eddiginél is jobban feküdni a vizen és akkor nem lesz annyira fárasztó... Van még mit csiszolnom az úszásomon. 

Amúgy.. nekiálltam takarítani... igen.. én takarítani. Az utóbbi időben nagyon elszaladt a lakás ami azt illeti. Amolyan "tájkép csata után". A konyhával kezdtem.. közben gyűjteményem legkeményebb(?)pá'ör szongjai dübörögtek a fülembe. Nekem, aki az edzések során beérte azzal, ha a hangok a fejében szóltak.. nos, ez most kevés lett volna:).  Egyedül élek, de még így is sok időbe telt mire újra bárki számára felismerhető helyiség lett belőle:). A neheze még szombaton jön.. van egy nappalim is :D:D.

Vasárnap kilátogatok a maratonra.. Szurkolni Ismerősnek, ismeretlennek. Remélem Mindenki a magától elvárt szinten, épségben teljesíti a kiszemelt távot. Egy kalappal Nekik.

 

 

 

 

 

2010. szeptember 23.

Erdélyi"IronSchwarczi"Balázs

A bejegyzés trackback címe:

https://schwarczi.blog.hu/api/trackback/id/tr672317606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.