CETrend

2011.10.24. 21:05

szeptember 20-a környékén kaptam egy emailt hogy októberben újra CETrend.

Tudtam, hogy ott a helyem. 25 méteres, fedett medence, 10 kilométer. Az út szervezése közben sikerült elintézni, hogy ott lakhassak az úszás hétvégéjén ahol tavaly. Gondoltam már korábban is hogy érdekes pár nap elé nézek, de ezek után még biztosabb voltam benne.

Az Idősebbiket vittem magammal, az útiterv mint nyáron: Balatonszentgyörgyig vonattal, és onnan bringával Atádig. Szerda reggel vonatra fel, az Idősebbik  a közelemben..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7:10-kor indulás..

 

 

 

 

 

 

 

Pár óra múlva megérkeztem Balatonszentgyörgyre. Némi rendezkedés után irány A város.

Mögöttem(?):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előttem:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt az utat tettem meg nyáron is. Az időjárásra nem lehetett panasz, felhő nem volt az égen, enyhe idő volt. 

Marcali után, nem messze a várostól..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azt hiszem, VALAKI ezt megmagyarázhatná :)!

 

Szépen komótosan elértem Böhönyét, innentől újra jöttek az emlékek. A frissítőpont, a többi Biciklis.. Az idő, közben kezdett romlani, feltámadt a szél, felhősödött, lehűlt a levegő. Ötvöskónyinál, fiatalok egy csoportja, az egyik Hölgy egy babakocsit tol maga előtt, Kislány a babakocsiban -miután meglát- a következő pár szót ismételgeti:

"dob-jon va-la-mit, dob-jon va-la-mit.."

:)

 

Sajnos addigra elfogyott minden amit az útra csomagoltam, és csokim sem volt..

Eztán begurultam Nagyatádra. Olyan oldalszél kerekedett az út végére, hogy nyugodtan nekidőlhettem.. Végül megérkeztem.

Némi lazulás.. jelentés haza, hogy épségben.. Majd sétáltam egyet a Városban, feltankoltam csokiból, hátha a Szent út bejárása közben újra találkozom a kislánnyal(még itthon elterveztem hogy elmegyek Gyékényesre is és a nagy körön jövök vissza, Beleg érintésével. Szívem szerint így tettem volna nyáron is, csak akkor Aznap a Cetrend miatt sietnem kellett vissza).. Majd kerestem egy frissítőpontot, és legurítottam egy korsónyi frissítőt a megérkezés örömére :).

Másnap nem csináltam semmi említésre méltót.. Lazultam egész nap, éreztem hogy töltődöm.. Jól éreztem magam. Korán vízszintben.. másnap(pénteken)jelenésem volt egy tó partján.

Ébresztő hajnalban fél4 körül, némi készülődés, majd irány Gyékényes,

 

 

úszni akartam.. 6 óra előtt érkeztem, a környék nyugodt, minden csendes, a parton egy vízibicikli, leparkolok mellette

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

levetkőzöm..

Nem tudom leírni amit akkor éreztem.. Talán nyugodt boldogság..??.. talán.. Odasétáltam a vízhez.. sóhaj, belesétáltam.. Amikor kb. derékig ért, már nem tudtam eldönteni hogy a levegő a hidegebb, vagy a víz.. Amikor már mellkasig ért, háttal ráfeküdtem és úsztam pár lábtempónyit... Magamhoz vettem a fényképezőgépet, és visszamentem a vízbe, készült pár fotó majd irány a part.. Átöltöztem, és még vártam egy darabig.. minél többet látni akartam a tóból.. Majd elindultam vissza, úgy mint a Versenyen. Mielőtt felültem a biciklire, még egy utolsó pillantás..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

majd irány Gyékényes. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

:)

A közeli vegyesboltban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

:).. Nem az volt a napja..

 Majd kezdetét vette a Szent Út bejárása.. Porrogszentkirály-Csurgó-Csurgónagymarton.. nem volt más dolgom, mint tekerni a pedált és nosztalgiázni..annak idején az idős Bácsika a domb tetején "innen már lejt" kiálltással.. a feliratok az úton.. Úgy tűnt, hogy a nap is megmutatja magát..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csurgónagymarton.. Közeledett az arborétum.. Kisebb tavak az út szélén.. És az egyikben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy hattyú.. igazából nem tudom megmondani mi fogott meg igazán, csak azt tudom, hogy megálltam és figyeltem egy darabig, ahogy ott, a csaknem sima felszínű tóban nézelődik. Minden nyugodt, semmi zaj..

Majd haladtam tovább, nemsokkal az arborétumot jelző tábla előtt, az úton:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vízben:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha jól értelmeztem, épp a tó lecsapolásához készülődtek, csak előbb kifogták a halakat.

Nézelődtem, majd mentem tovább.. Sokszor kedvem lett volna megállni és bemenni az erdőbe, de inkább haladtam tovább, a másnapi program miatt nem tehettem nagyobb kitérőket. Nemsokkal később kiértem a főútra. Iharosberény.. A szobor Inke előtt.. eszembe jutott Sistergő, újra elvigyorodtam mint annak idején.. Vése.. A templom a távolban(ma már tudom, hogy Segesdnél található :)).. A benzinkút.. kanyar..frissítő.. Segesd..vasúti átjáró.. Innen már a kis kör útvonalán (is) haladtam. Felüljáró.. Ötvöskónyi.. Kanyar Beleg felé.. Belegen forduló.. irány Nagyatád a depó.. Ötvöskónyi után nemsokkal.. a távolban házak.. közel vagyok.. egyre tisztábban látszik a Város.. már nem vagyok messze.. Nagyatád.. Balra le.. Neki a strand bejáratának.. az út kanyarodik jobbra.. fotósok az út szélén..fordító..Saját frissítők sorfala előtt el.. a kanyarnál jobbra le, a strand bejárata felé.. bicikli depóba be.. öltöző... majd futás.. Az út bal szélén futok be a központ felé.. az út szélén Szurkolók, a pályán (harcos)Társak.. Mindenki mindenkinek szurkol, buzdítások, küzdelmek.. Iszonyatos energia a levegőben.. már látom a parkot, árnyék jön.. Anyukák a pad és a babakocsi körül, rázzák a "kavicsos üveget".. (Nem felejtem el amíg élek).. park szélén el.. biciklibolt.. itt majdnem feladom a harcot, de nem.. bírom.. (bazd meg gyerek, nem állhatsz meg!!..).. folytatom az utam.. újra minden tiszta.. tempó a régi.. bírom.. már nincs sok.. Nénikék a padon, amint meglátnak valakit egyből rákezdik.. én is megkapom a magamét :).. közeledik a patak.. chipszőnyeg, fordító.. irány vissza a 'központba.. már nincs sok.. innen már nem történhet semmi baj.. gratulálok-gratulálnak.. végre élvezem is a futást... nyugodt vagyok.. szét tudnék robbanni.. megcsinÁLTAM..megcSINÁLTAM.. MEGCSINÁLTAM.. mostanra erőm nem sok maradt.. ráfordulok a célegyenesre.. megszűnik a világ..csak a Kapu és én.. gyorsítok.. szem becsuk, kezek ökölben előre a levegőbe.. valami átcsúszik a mellkasomon.. kinyitom a szemem.. a Kapu mögöttem... Ironman lettem.. 

...

 

Khm.. Izé.. Miután bejártam az Utat, visszamentem a parkba, Idősebbiket nekitámasztottam egy padnak..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

leültem mellé, és csak bámultam magam elé...

 

 

 

 

Nem volt a világon másik hely, ahol szívesebben lettem volna...

 

Majd szép lassan visszatértem a "jelenbe". Hazamentünk, tisztába tettem magam, a délután további részében elmentem egy frissítő pontra.. és megint legurult egy újabb korsó frissítő és lecsúszott vele egy pizza is :). Jártam egyet a Városban, majd hazamentem, lazultam, és korán vízszintbe raktam magam.. Másnap dolgom volt.

a CETrend napján, reggel nyolckor pihenten ébredek.. kitakarítom a lakást, és összepakolok, érlelődött bennem egy kósza gondolat.. A Szüleim jelezték, hogy valamikor úszás közben érkeznek.. gyors reggeli, majd irány az uszoda.. Időben érkezem, ismerősként köszöntjük egymást, Szervezők és Úszók egyaránt. a pályánkon már úsznak, Ők előbb kezdték.. a víz meleg..Összeszedettnek érzem magam, semmi jelét nem érzem a nyáron tapasztalt koncentrációs problémáknak. a rajt előtt nem sokkal kikészítem a frissítőnek szánt szőlőcukrot, és a vizes kulacsot.

Rajt..

 

 

 

Beállok a végére, gyorsban tervezem úszni. Ami azt illeti gyorsan megtaláltam az utazósebességem amivel végig bírtam csinálni, legalábbis akkor ezt hittem.. kb. félóra múlva kezdtem szétesni.. az okát a mai napig nem tudom.. nyilván nem nagy dolog, de akkor sem értem.. A végén már úgy kanyarogtam a vízben mint valami sikló.. Ekkor döntöttem, mellre váltok lesz ami lesz.. korábban 4 órát jelöltem meg célidőnek, gondoltam, hogy a kisebb medence gyorsabb "lesz". Úszkáltam így mellben, de a gyors közben tapasztalt problémára nem bírtam rájönni.. Készültem rá, próbáltam a lábaimat is dolgoztatni, de hiába, maradt a mell, számomra talán fárasztóbb(a gyorsnál nem nagyon használtam korábban a lábam.. mondjuk ez nem biztos hogy előny..). Így úszkáltam szépen, próbáltam haladni, megállni egy ilyen -számomra- blama után nem terveztem, mindössze pár másodpercre álltam meg - még gyors közben - nadrágkötést igazítani.. ezzel a továbbiakban így is megyűlt a bajom, de megoldottam megállás nélkül. Összességében élvezem az úszást, leköröznek, de nem zavar.. Úszom, most már gond nélkül, nem a terv szerint, de haladok.. Nézelődöm, gondolkozom, hátha rájövök mi talált.. Nem lettem okosabb.. kb. -falióra alapján - a harmadik óra környékén amikor csakazértis megpróbálom a gyorsot, meglátom a Szüleimet a lelátón. A karomat eddigre nem nagyon bírom a fejem fölé emelni.. ráálltam a mellezésre, hát így folytatom tovább a végéig. közeledik a 4 órás álomhatár.. eltelik.. pár hossz.. kezdeném a következőt amikor kiabálásra leszek figyelmes, kinézek oldalra és Beleznay Úr integet a Számlálóbiztosok kiabálnak, hogy végeztem...

4:03:.. 

Kiülök a medence szélére.. Felemás érzések kavarognak bennem.. Csalódott vagyok, haragszom magamra.. Üdvözlöm a Szüleimet.. elkavirnyálok a túlpartig a frissítőimért.. Ki a vízből, magamhoz veszem a cuccaimat, a 80 grammnyi szőlőcukor az öltözőbe érkezésig eltelt kb. fél perc alatt szépen elfogy, és a 7,5 decis kulacsnak sem kell sokkal több idő, hogy készen álljon a szárazpróbára :). Kezdek megbékélni magammal, eldöntöm, hogy önmarcangolás helyett inkább újra visszatérek a csoportos edzések látogatásához emellett folytatom az egyénieket is. Újraélek pár érzést amit úszás közben éreztem.. a lényeg, ott voltam, megcsináltam, tetszett, jövök még!! A mozgásom igen érdekes :) a lábaim nem igazán akarnak úgy mozogni ahogy én akarom, de végül összeáll a mozgásom:). Eredményhirdetés előtt, egy kis pizza, pár pohár víz. Eredményhirdetés, póló rajta a nevem.. Csalódottságnak már nincs sok nyoma, tudom mit kell tennem, tudom, hogy többre vagyok képes, ma ennyi sikerült.. Jól éreztem magam, nincs okom panaszra. Eredményhirdetés után, a Szüleimmel elmegyünk ebédelni, és megünnepelni Anyum szülinapját, messze Pesttől, nyugodtan, csak mi hárman.. Szeretem az ilyen ebédeket. Nem bírok sokat enni, de azért egy gyümölcsleves elfogy.. ám a húsimádó tál, amihez hasonlót korábban könnyedén letakarítottam, most kifogott rajtam, azért három gombóc fagyinak még volt hely :).

 

Beszélgettünk, meséltem az elmúlt pár napról és vázoltam a terveimet a hazaúttal kapcsolatban.. Azzal tisztában voltak, hogy végül is a balatonig visszatekerek és onnan vonat, de ez annyiban változott, hogy hazáig kívántam tekerni(sokszor nehéz lehet egy öntörvényű, antiszociális ember szüleinek az élete :)).. Úszás közben szilárdult meg bennem ez az elhatározás.. Megígértem hogyha úgy alakul hogy nem bírom, akkor vonatra szállok.. Visszamentünk a szállásra, a cuccaim egy részét elhozták Ők, így már volt hely néhány szendvicsnek, és innivalónak, amire az út során szükségem lehet. Végül fél5 körül elbúcsúztunk egymástól, és elindult mindeki a maga útján.

Ami engem illett fáradtságot nem éreztem, 20-as átlagot terveztem, és végleges megállást ha a lábam jelezne. 

Esős idő, a szél szerencsére nem nagyon fújt, fázni nem fáztam. Mikor Marcali környékén jártam már besötétedett. Balatonszentgyörgy előtt úgy döntöttem hogy inkább elmegyek Balatonkeresztúr felé..

az M7-es felett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elértem 'Keresztúrt és a Balatont.. Most már tudom hogyha legközelebb vonattal jövök, elég 'Máriafürdőig jönnöm.. Hogyha...:)

A Balatoni bringautat próbáltam elérni.. Balatonfenyves.. Fonyód..

 

a fonyódi állomásfőnökség..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd jött szépen, 'Boglár.. 'Lelle.. Eddigre kétszer álltam meg kisdolgozni, enni-inni menet közben sikerült.

'Szemes, 'Szárszó, 'Földvár.. ami azt illeti nem tudom, hogy milyen elvet követve jelölték ki a bringaút vonalát, mindenesetre a végeredmény érdekes lett.. Nem azt mondom, hogy nem élveztem, de amikor egyszer csak vége szakad és további jelzést nem találok.. Hát igen.. Gondol az ember eztazt :).. 

 

Szép lassan elértem Szántódot, továbbra is áramlik a csí, fáradtságnak nyoma sincs.. Mostanra már kifejezetten élvezem az útkeresést :). Amikor a parton, vagy a közelében járok, mindig megcsodálom a túlpart fényeit, néhol éjszakai horgászokkal találkozom.. Amúgy az út jó része kihalt helyeken halad.

 

Valahol Zamárdi környékén..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Majd szépen begurultam Siófokra.. Eddigre már kétszer eláztam, de még bírtam, fáradtságot nem éreztem, a kajám viszont fogyott.. megálló egy benzinkútnál. Lazítottam, pár percet, amíg ettem egy szendvicset, váltottam pár szót a Pénztárossal, és mentem tovább.

Szabadifürdő, Kispuszta, a "régi 7-es" kihalt, autó alig jár, szinte enyém az út..Lepsény..Polgárdi.. Szabadbattyán, majd elérem 'Fehérvárt.. Az elkerülő környékén kavirnyálok egy hangyányit, majd keresztül megyek a városon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

és szépen lassan elérem Agárdot. Gárdony.. végig a főúton. itt már kezdek fáradni, engedem a tempót, nem érdekel az átlag, haza-akarok-érni! Elhagyom a Velencei tavat.. Már nem az izomerőm hajtja a biciklit... Tudom hogy mindjárt hazaérek..  

Baracska.. Martonvásár... Elérem Érdet..Nem tudom honnan van erőm, a lábaim nem állnak meg, csak a "pirosnál" ;). Mindjárt otthon vagyok.. Némi emelkedő.. Már nem tudom mit érzek, de megyek..KELL.. Eltekerek Pest határáig.. A táblánál már kb. megszokásból leszállok hogy lefotózzam az Idősebbiket, a háttérben..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Innen már Az Idősebbik magától hazatalál.. de azért nem engedem el egyedül :). Eljutok a Lágymányosi hídig.. Tekerek fel rá, távolsági busz jön szembe az úton.. Kijelzőjén a felirat.. NAGYATÁD...

...

:)

 

Még tekerek valamennyit.. ééés.. Megérkeztem!!

 

247 kilométer, 3szor eláztam, volt hogy "csak" a köd szitált, de amit az út végén érzek érzek leírhatatlan.. A busz jár a fejemben. Nem bántam meg hogy így jöttem haza! A szombat reggeli ébresztő után 24 órával- már túl a reggelin - ülök a kádban, áztatom magam, és az elmúlt pár nap jár a fejemben. Ahogy azóta is..

 

Ami az úszást illeti, vasárnap este beszéltem Andrissal, hogy akkor merre-hogyan, a hétfői úszásról le is maradtam.. elaludtam :).. De kedden megyek! És amikor csak tehetem, igyekszem ott lenni. Az úszás közbeni "rövidzárlat" okát nem tudom, de már nem is igazán érdekel(?). Ilyen is van/lehet.. Jól éreztem magam, megyek máskor is.

 

Fotók a 'tárban.

Köszönöm, hogy ott lehettem.. És a Szent Út..

 

...

 

 

 

Tiszteletem!

 

2011. október 24.

 

Erdélyi"Ironschwarczi"Balázs

A bejegyzés trackback címe:

http://schwarczi.blog.hu/api/trackback/id/tr633326678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

PecsiPeter · http://pecsipeter.blog.hu/ 2011.10.25. 17:10:34

FANTASZTIKUS bejegyzés!
Elolvastam és most én is csak nézek magam elé...
AZTAKURVAEGET!;)
Ritka elvetemült egy figura vagy!
A gyékényesi úszás,a Szent Út bejárása,az újabb Cetrend,A VISSZAÚT BICIKLIVEL!
A többit már nem is sorolom...
Maximális főhajtás és kalaplengetés előtted!
GRATULÁLOK!
Nálam nyerted a "banda" legkeményebbje címet!
Abszolút!
Csak nézek magam elé...

gafmon 2011.10.25. 21:08:48

Roppant mély tiszteletem!
"..az ERŐ nem más, mint az élőlényeket körülveveő és a galaxist összetartó energiamező. A Jedik is az ERŐből merítették bölcsességüket és különleges képességeiket..." :)

oregbaka 2011.10.27. 21:55:59

Ha van tökéletes rezgése életérzésnek, leírásnak, zenének és beszámolónak akkor ez az.
Harmadjára olvastuk és hallgattuk meg és még mindig találunk benne újabb és újabb "érzéseket".

Nagyon "szép"!

Böbe és Baka

Ui: Érzem, kötelességem megszólalni a "Baka bolt" ügyében. Ti is tudjátok, hogy a közszférában elbocsájtások vannak. Ezért voltam kénytelen arculatot (is) váltani.
Ne haragudjatok ezért. Valamiből meg kell élni:-)

IronSchwarczi · http://schwarczi.blog.hu/ 2011.10.28. 21:52:52

@PecsiPeter: @gafmon: @Böbe és Baka:

Köszönöm szépen!

@Peti:
"Az ember biztosan nagyon szereti azt a dolgot, amit nem elég, hogy a hírnév és a pénz minden reménye nélkül gyakorol, hanem minden remény nélkül még arra is, hogy egyszer talán majd jól fogja csinálni."(Gilbert Keith Chesterton)

@Gafmon: :)

@Baka: Indoklás elfogadva :).